nem azért

Nem azért szeretlek,mert vagy nekem.

Nem is azért mert amikor reggel

felkelek mellettem vagy.

Csak szeretlek,mert szeretni

úgyis lehet,hogy csak szeretünk

és nem magyarázzuk meg,hogy miért.

De talán ha kéne akkor se tudnánk megmagyarázni.

S csodállak.

Nem azért mert olyan tökéletes vagy,

mindenkinek vannak hibái.

Csodállak,mert elviselsz

a hisztik ellenére,mikor rossz a kedvem.

Sőt még bíztatsz is.

S hálás vagyok.

Nem azért amiket eddig rólad írtam.

Az már az irántad való szerelmem.

Hálás vagyok,amikor mellém állsz.

Megfogod a kezem és csak

átölelsz,mert érzed

épp erre van most szükségem.

S kérlek te is szeress.

Ne azért mert én arra kérlek.

Szeress mert szeretni akarsz engem.

Mert én kellek neked,

nem más.

ha valaki hiányzik....

A hiány,valakinek a hiányát

az életben a legnehezebb legyőzni.

S ha az ki hiányzott visszajön,

nem hányjuk a szemére,

nem kezdünk veszekedni vele.

Mert hisz szeretjük

és honnan a bizonyság?

Egyszerűen onnan,hogy még

nem volt velünk,abban az időben

beleőrültünk a hiányába.

Mégis mikor ott van mellettünk

és ölel mindent elfelejtünk,

nem gondolunk arra,hogy egyszer

újra elmegy és megint hiányozni fog.

S megint szenvedni fogunk a hiánya miatt.

Mikor már elment akkor kezdünk neki

amitől egész végig féltünk még velünk volt.

Honnan veszünk újból erőt a magányra?

De végül sikerül és ugyanúgy járunk- kelünk mindenfelé,

mint előtte mert tudjuk hogy visszajön,

s ha nem is tudjuk remélünk,

mert mint a mondás is tartja :

a remény hal meg utoljára.

S belekapaszkodunk ebben a kis fűszálba.

Néha talán még ez sem segít,

és nem tér vissza.

Olyankor maradnak az emlékek,

a képek melyeken boldogok vagyunk.

Később talán még hálásak is lehetünk,

ha abban a percben nem is hittük.

Mert az idő múlik és felejtünk,

ha nem is olyan gyorsan,

mint szeretnénk,de felejtünk.

Szerettelek

Szerettelek,s te ezzel viszaéltél,
Szerettelek és te megbántottál.
Hazudtál,hogy talán még a
csillagokat is lehozod nekem.
Becsaptál és ez nagyon is fáj.
Én csak szórakozás voltam neked,
Hidd el és még ennek ellenére
is: Szeretlek.
S nevetsz látom a szemedben,
s az én szememben könny gyűlik.
Bár ne tudnálak már szeretni,
de mégse megy,mert szeretlek.