Az élet

Az élet sokszor iszonyatosan pocsék,
sokszor pedig a legnagyobb ajándék,amit csak kaphattunk.
Néha valaki arra vár,hogy legyen vége.
S sokan pedig szenvednek,mert nekik már vége már nincs tovább lejárt az idő,melyet a sors nekik szánt.
Azok viszont milyen szívesen is vennék,ha még lehetne élniük.
Mégha szenvedés is lenne.Csak élet lenne,abban a világban hol ők is élnek,kikért a világon mindent feláldoznának.
Még a életüket is és ők mégis élni akarnak.Élni,gondolkodni,álmodni,
szeretni,gyűlölni,ölelni.
Boldognak lenni.Sétálni az esőben.
Szerelmbe esni,aztán csalódni.
De mégis kívánni az életet,a csodáival
és rossz napjaival együtt.
Gyönyörködni a lemenő napban.
A nyári záporban futkározni egy réten,
nézni a villámokat és hallgatni a mennydörgés dallamát.
Vagy éppen a csendet amely a közeledtét jelzi a viharnak.
De a lényeg hogy élni akarnak.
Az élet pocsék és szép oldalával egyaránt.