2011. december 22., csütörtök

Vágy s fájdalom

Már minden reményem elfogyott.
Semmim sem maradt.


Egyedül a vigasz, 
egyszer tán jobb lesz.
Jobb s szebb lesz.
A jövő,mely még ismeretlen.


A jövő mely zord,
mert már nem talállak benne.
Már csak a vágy ég bennem 
Ég s parázslik, hogy tán még belekerülsz.


S eltűnik minden.
Elveszik a semmibe.
Ott maradva az emlék.
A fájdalom és boldogság keverék.


Elvarázsolva a szerelemtől
mentem vakon utánnad.
Kezem fogtad s hittem, hogy ez így jó.
Hittem,hogy nem ereszted már.


De köddé váltál.
A kezem már nem szorítja tied.
Egyedül állok a semmiben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése