Érzések tengere

Szívem kiált minden szava hozzád szól.
Menekülök,futok,de nincs hova.


Szívem fáj s sebzik.
A sebek felszakadtak,
Már rég nem fájt ennyire.
Már rég nem gondoltam rád.


Ma mégis te voltál 
Az első gondolatom.
A szoba üres,mint a szívem.
Légüres tér,
amihez már senki sem fér.


Üllök és sikítok.
Senki nem hall, senki nem akar.
Menekül mindenki aki tud.
Ez már csak így van.


Senki nem akar már emmit sem.
Senkit nem érdekel már senki sem.


Segély kiálltás úszik a levegőben.
Süket fülekre talál.
Mocskos ez a világ.
Teli szeméttel.
Senki nem törődik vele.


S én csak megzek,futok menekülök.
Már fáj mindenem,
Szívem nem érzem.
De megyek tovább nincs más.



S szívem kiált minden szava hozzád szól.
Menekülök,futok,de nincs hova.