Magányos álmomban ott jártál mellettem.
Elmondtad legnagyobb titkod,
S én boldog voltam , mert tudhatom.
Elsuttogtad nekem mit senki más nem tud.
Hajnali köd lassan felolszlik.
Madarak szállnak az égen.
Viszik üzenetem:
Élj még élhetsz, de csak úgy,ahogy te akarod.
Élj,harcolj,s sose csüggedj!
Nem éri meg,hidd el.
Olykor iszonyatos büntetés,
De talán ez az mi kell,hogy legyen napsütés.
Az alkony kerülget minket.
Ideje lenne menni,itthagyni mindent.
Mindent és mindenkit,
Már nem kell semmi, már itt van az egész.
A szél már elsuttogta,mit kellett.
A nap már meg melegített,
Már nem fázom, már nincs hideg.
Kezem reszket,mert félek.
Emlékszem még, azt mondtad,hogy szeretsz.
De ez csak hazugság volt,
olcsó kis bosszú,
mert az egész túl hosszú.
Álmomban itt jártál,
elhoztad mit igértél.
Már nem félek,
Kérlek tarts velem örökké.
Elmondtad legnagyobb titkod,
S én boldog voltam , mert tudhatom.
Elsuttogtad nekem mit senki más nem tud.
Hajnali köd lassan felolszlik.
Madarak szállnak az égen.
Viszik üzenetem:
Élj még élhetsz, de csak úgy,ahogy te akarod.
Élj,harcolj,s sose csüggedj!
Nem éri meg,hidd el.
Olykor iszonyatos büntetés,
De talán ez az mi kell,hogy legyen napsütés.
Az alkony kerülget minket.
Ideje lenne menni,itthagyni mindent.
Mindent és mindenkit,
Már nem kell semmi, már itt van az egész.
A szél már elsuttogta,mit kellett.
A nap már meg melegített,
Már nem fázom, már nincs hideg.
Kezem reszket,mert félek.
Emlékszem még, azt mondtad,hogy szeretsz.
De ez csak hazugság volt,
olcsó kis bosszú,
mert az egész túl hosszú.
Álmomban itt jártál,
elhoztad mit igértél.
Már nem félek,
Kérlek tarts velem örökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése