2012. január 15., vasárnap

Elmúlik minden egyszer

Az élet lassan múlik.
Tűnik a semmibe, 
mint a múlt  kicsinyke része.


Elhagyott helyek, szerelmek,életek,
minden mi fontos volt egyszer már nincsen.
Olyan volt az egész, mint egy tündérmese.
Az emberek jöttek,majd eltűntek.


Hosszú éjjeken hánykolódok ágyamban.
Fáraszt a múlt,
de nincs mit tennem,
más gondolat úgysem kínoz.


Nem volt mit tenni,
Már nincs mit segíteni.
Mi volt már nics,
Mi lesz még nincs.


Taszít a jövő, vonz a múlt.
A jelen csak ideiglenes.
Vajon lesz még jobb is?







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése