2011. augusztus 8., hétfő

Oh......

Olyan nagyon jó lenne, átkozottul jó lenne.
Te itt lennél mellettem,még akkor is ,
ha semmi nem lenne.
Te ülnél csendben és én is hallgatnék.
A tücskök moraja beszélne helyettünk.

De csak én ülök a padon.
Magányosan, üresen,
mintha kifosztottak volna.
Jeges szél fújj átjár hideg lehelete.
Könny ég szememben,
de nem sírok,mert nem szabad.
Nem sírok mert te azt akartad.

Akartad boldogságom is.
De te elmentél és elvitted
vele együtt az esélyt is rá.
Most olyan kihalt minden.
Minden halott és te is az vagy.

Mondd miért?
Miért kellett így lennie?
Miért hullott el az életed?
Miért hagytál el?











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése