♥

Ne sírj...nem bánthat már senki sem.
Fogom kezed,érzem hogy reszket.
Ne félj már nincs miért.
Itt vagyok veled, 
és ha kell a világgal szálok szembe érted.


Mikor a hajnal fénysugara besüt majd ablakodon,
én akkor is ott leszek.
Igen ott leszek, 
mert már nincs hová mennem.
Ott leszek,mert szívem örökre elvetted.


De vissza nekem már nem kell.
A tied...az idők végezetéig,
mégha egyszer majd vissza is dobod,
már nem fog kelleni.
Már a tiéd,még akkor is.
Örökre is.
Egy életre Hozzád kapcsol engem.


És ezt a kapcsot én nem tudom,
s nem is akarom felbontani.
Ha fájni fog hát fájjon én kibirom.
Amíg tudom,hogy a tied dobog,
addig az enyém se fog megállni.
Minden dobbanás érted fog szólni.


Te leszel az éltető erőm,
Te leszel s vagy is számomra
a bölcsek köve.
Az örök éltető és fiatalító erőm.


S még együtt vagyunk...
Te vagy nekem a tavaszi rét,
amely virágokba borult.
Te vagy nekem az ösz 
legszebb napsütötte délutánja.


S én sétálok benned.
Élvezem napod meleg sugarát.
Szellőd lágy cirógatását.
A szél által felkapott levelek közt 
táncot lejtek.
Érzem a boldogság szívembe költözik.
Átoson a nehéz beton falak közt.
Az éveken át épített védelmi vonalakon.


De még tart az ősz legszebb napja,
Még nincs mitől félni,még itt vagyunk
Csak te és én.
Két szív,két összeomlott várrom, 
mely egymásra talált,
s így alkotta meg az egészet.


Tehát kérlek ne félj.
Te még itt vagy velem,
s én még fogom kezed.
Fogom,mert érzem 
hogy reszket.
S a világgal is szembeszállnék érted.