Néha

Néha érzem még hogy velem vagy 
Simogatod arcom ,megfogod kezem.
Fülembe suttogod szerelmes szavaidat
melyek csak nekem szólnak .
Csak értem léteznek 
Csak érted létezek.


De te már eltűntél ,tova fújt a szél
Már nem látlak ,
már nem hallak.
Olyan mintha egy csöndes 
szoba magánya burkolna be.


Néha előtűnik a nap, 
aztán mintha csak játszana velem 
eltűnik és nem jön.
Nem soha se jön.mikor kéne .
Majd mikor már nem akarom, 
amikor már semmit sem akarok, 
megitn előjön és felmelegít,
hogy aztán megint meneküljön
és én maradjak egyedül
a sötéts hideg magányos szobában .


Néha hiányzol még , 
mikor nem süt ki a nap.
Rád gondolok-érezlek,
Szeretlek és érzem 
velem vagy.


De nem suttogod fülembe
 szerelmes szavaid.
S nem fogod kezem 
S már nem létezel értem ,
s már én se csak érted létezem.


De tudd szerelmem végtelen, 
mint a tenger.
S néha még érted fog csak hullámzani.
Érted fog csak örvényleni,
hideg magányos napjaimon.